A blog elsődleges célja, az ENIXA Management és ENIXA Minio ügyfelei részére rendszeres hírlevélben kiküldött információk egyszerű és gyors visszakereshetősége
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról * 53. § * (1) A jövedelmet a bevételből a) az egyéni vállalkozó 40 százalék , b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék , c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék , d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem). (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők : * a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítá...
Meddig kell megőrizni az egyes bizonylatokat? Az év végéhez közeledve egyre több cég tervezi az év végi leltározást. Itt nem csupán a meglévő készlet, tárgyi eszköz nyilvántartások frissítésére kell gondolni, hanem a korábbi évek számviteli, könyvviteli, bérügyi bizonylatainak selejtezésére is. Az iratőrzés kapcsán legtöbbünknek az 5 éves szabály ugrik be. De vajon melyik bizonylatot meddig kell megőrizni és milyen következménnyel járhat ezen iratőrzési kötelezettség megszegése? A lényeget az elején összefoglaltam, de alább benne hagytam a törvény szövegét kiemelésekkel tarkítva, hogy teljes képet kapj! A szabályok röviden: adó megállapítást szolgáló iratok adóév végét követő 5 év beszámoló, üzleti jelentés, leltár, főkönyvi kivonat 8 év számviteli bizonylatok 8 év munkaügyi iratok öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő 5 év mulasztási bírság 1 millió forintig , de nyomdai úton előállított bizonylatok (pl. nyugta-, vagy számlatömb) e...
Beteg gyermek után érvényesíthető kedvezmény 2023-tól kiegészítő családi adókedvezményt vehet igénybe a szülő a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott után. Az adókedvezmény alapja 66.670 Ft, ami 10.000 Ft tényleges adócsökkenésnek felel meg. Aki az év elején leadott családi adókedvezményre vonatkozó nyilatkozatban ezt nem kérte, az a 2023. évi SZJA bevallásban (2024. május 20-ig) utólag érvényesítheti. A NAV oldalán az erről szóló tájékoztató az alábbi gombra kattintva tekinthető meg. Családi adókedvezmény
Megjegyzések
Megjegyzés küldése