Módosult a Munka törvénykönyve

Munkaszerződés tartalmára vonatkozó előírások

2023-tól nem kötelező eleme a munkaszerződésnek 

• a munkaviszony kezdőnapja,
• a tartama és
• a munkavállaló munkahelyének megjelölése

 Külön megállapodás hiányában 

• a munkaviszony kezdetének napja a munkaszerződés megkötését követő nap
• a munkaviszony határozatlan időre jön létre
• munkahelynek a munkakörben szokásos munkavégzési helyet kell tekinteni

 

Bővült a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége

Az Mt. 46.§ (1) bekezdés értelmében munkáltató a munkaviszony kezdetén köteles írásbeli tájékoztatást adni:

• a munkáltatói jogkör gyakorlójáról
• a munkaviszony kezdetéről, tartamáról
• a munkahelyről - eddig ez a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme volt
• a munkakörbe tartozó feladatokról
• a napi munkaidő tartamáról,
• a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be
• a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról
• a rendkívüli munkaidőről, vagyis a túlóra lehetséses tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről
• a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról
• az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról
• a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól
• a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól
• a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról
• meg kell jelölni azon társadalombiztosítási intézmény adatait, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti - ez hazánkban az állami adóhatóság
• arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e

A tájékoztatást a munkaviszony kezdetétől számított 7 napon belül kell írásban megadni a dolgozónak.

2023.01.01. előtt munkaviszonyban lévő dolgozók részére akkor kell a kibővített tájékoztató megadni, ha a munkavállaló ezt 2023.01.01-től számított 3 hónapon belül írásban kéri. Ez esetben a tájékoztatás nyújtására rendelkezésre álló idő a kérelem közlésétől számított 30 nap.

A munkafeltételekben bekövetkezett változásokról a változás napján szükséges tájékoztatni a munkavállalót.

A várhatóan tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell a részletekről.

 

Próbaidőt érintő változások

Amennyiben a munkaviszony legfeljebb 12 hónapra jön létre, úgy a próbaidő időtartamát arányosan kell megállapítani.

Egy 6 hónapos határozott idejű szerződés esetén legfeljebb 1,5 hónap lehet a próbaidő az általános 3 hónap helyett. 

A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást elegendő a próbaidő utolsó napján postára adni. Nem szükséges, hogy a másik fél azt a próbaidő letelte előtt kézhez is vegye.

 

Apasági szabadság

Az apának gyermek születése esetén tíz munkanap apasági szabadságot kell biztosítani. az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.

Az apasági szabadság első öt munkanapig terjedő tartamára a munkavállalót távolléti díj, hattól tíz munkanapig terjedő tartamára azonban már csak a távolléti díj 40 százaléka (!) illeti meg.

 

Szülői szabadság

A munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon.

A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja

A szülői szabadság 44 munkanap tartamára a távolléti díj 10 százaléka illeti meg a munkavállalót, amelyet csökkenteni kell az erre az időszakra a munkavállalónak megfizetett gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás összegével.

Az Mt. módosítás értelmében a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig és a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési hely és a munkarend módosítását, továbbá a távmunkavégzés keretében, illetve a részmunkaidőben való foglalkoztatását. A munkavállaló indokolt kérelmére a munkáltató 15 napon belül köteles írásban válaszolni, amely jognyilatkozat jogellenes elutasítása vagy elmulasztása esetén a munkavállaló igényét harminc napon belül benyújtott keresettel érvényesítheti a bíróságon.

 

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

A mentesülés új esete, hogy mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb öt munkanapra (gondozói szabadság). Ezt a gondozói munkaidő-kedvezményt a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

Munkabér kifizetés

Az Mt. 158.§ (1) bekezdés alapján a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a felek írásbeli megállapodást kössenek arról, hogy a munkabért készpénzben fizeti meg a munkáltató a munkavállaló részére. 

Megállapodás minta a 2022.01.31-én küldött hírlevél melléklete tartalmaz.